2011. 05. 14.

A helyemen vagyok?

13.
Egy pécsi édesanya keresett meg a fenti kérdéssel. Ő úgy gondolja, hogy a helyén van, de olyan sokan szólnak bele az életébe, hogy néha elbizonytalanodik. Megerősítésért vagy tisztázásért érkezett.

Ha választani kellene a humán pályák, és a zöld, természet, földdel kapcsolatos szakmák között, akkor valamivel jobban vezet az emberekkel való foglalkozás, amit a hölgy választott hálótervében megszületése előtt. De mind két területen kell szorgoskodnia.

Hivatása: közvetlenül az emberekkel kellene foglalkoznia. Mindig az a látásmód csorog le neki, ahogyan a segített érez és gondolkodik. Azért is voltak az életében olyan nehéz helyzetek, hogy amikor eljön az idő, és segítségért folyamodnak hozzá, tudjon mit mondani, megoszthassa a tapasztalatait.

Foglalkozás: sok mindent kipróbálhat, ezek mind jók.
Anonim telefonszolgálat családoknak, fiataloknak. Kezdetben lehet ez néhány alkalom, akár önkéntes alapon. Pont azért, mert már megtapasztalt az életében nehéz helyzeteket, így tud másokon is segíteni. Elképzelhető, hogy az ilyen helyen beiskoláznák esetleg okj-s képzésre. Fogadja el azt is. Hosszabb távon, idősebb korában idősek otthonában is megállná a helyét, pl. szabadidő szervezőként.

A feltett kérdésére a válasz: igen. Jelenleg szabadtéri munkát végez. Ezzel lerója a Föld felé szerzett adósságát, ugyanakkor embereknek is segít, hisz mindeközben embereket is kell koordinálnia. Egyre bátrabban fordulnak hozzá nem csak munkahelyi problémákkal.
Megkeresés időpontja: 2011. május

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése