2011. 07. 30.

Gyerekáldás azonnal


2011. május
27. eset

Nelli sikeres baba váró története a pécsi Spirituális baba-mama-kismama-szülő klubban játszódott, ezért ott mutatom be. Olvassátok el!

Nelli is írt fantasztikus élményéről:

Második fiam, Zétény születése után, úgy döntöttem, nem lesz több gyermekem. Háttere természetesen soktényezős (párkapcsolat, testi-lelki fáradtság, második várandóságom, szülésem nehézségei, anyagiak, stb.). Elhatározásom megerősítvén minden babával kapcsolatos dolgot elajándékoztam vagy eladtam. Határtalanul boldog voltam a két egészséges, csodaszép kisfiammal, teljesnek éreztem az életem.
Talán 18-20 hónapos lehetett Zétény, amikor valami megváltozott. Egyre inkább befészkelte magát a gondolataimba egy harmadik gyermek lehetősége, képe. Nem terveztem, egyszerűen csak minden idegszálammal éreztem, hogy jönni szeretne. Vele álmodtam, lépten-nyomon várandósokkal futottam össze, terhességgel, szüléssel kapcsolatos cikkek kerültek a kezembe, és még sorolhatnám.
Miközben a „visszatartó körülmények” mit sem változtak, én elindultam azon az úton, melynek során egyre nyitottabbá váltam a változás lehetőségére. E közben találkoztam Veronikával (Ronival) és az Édesapjával, Istvánnal egy helyi babaklubban, ahol előadást tartottak mindenféle érdekes dologról (aura, őrangyalok, stb.). Előtte is érdekelt a „nem megfogható” világ, onnantól kezdve viszont kifejezetten elkezdtem foglalkozni e témákkal. Néhány hét levelezés után végül eljutottam a spirituális babaklubba. Látogatásom elsődleges célja az volt, hogy megerősítsék, vagy megcáfolják a harmadik gyermekkel kapcsolatos érzéseim. Valóban vár-e hozzánk leszületni vágyó lélek, és ha igen, mikor.
A válasz, amit akkor kaptam, megdöbbentő volt: valóban vár hozzánk egy gyermek, ráadásul most… Hihetetlennek tűnt, ugyanakkor éreztem, hogy így van. Azért volt hihetetlen, mert előtte való nap jártam citológia vizsgálaton, ahol mellékesen ultrahang is készült (ciklusom 16-dik napján - középidőben). Papírom van róla, hogy abban a hónapban nem volt domináns tüszőm, a méhnyálkahártyám pedig igen vékony volt, így kvázi „esélytelennek” minősül a teherbeesés. Az igazsághoz még hozzátartozik, hogy alapvetően vigyáztunk, a „veszélyes” időszakba nem is voltunk együtt…
A csoda pedig megtörtént. Amikor legközelebb mentem babaklubba, úgy 3 hétre rá, sikerült „leejtenem” a többiek állát a történetemmel. A „megjósolt” időpontban valóban várandós lettem, miközben az esélye szinte nulla volt. Most lépek a 12-dik hétbe.
Azóta rendszeresen járok A KLUBBA, mert megfogott a légkör, az emberek, akik odajárnak, amiről szó van, és ahogy beszélgetünk. Inspirál, feltölt, megragad, és továbbvisz.

írta: Nelli
www.bendekornelia.blogspot.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése