2011. 08. 21.

Most jön a testvér!

28. eset
2011. nyár

A pécsi Spirituális baba-mama-kismama-szülő klub 2010. szeptemberi fennállása óta három baba fogant meg, akik nekünk szóltak, hogy meg szeretnének születni.
Már elolvashattad Nelli írását, most Krisztán van a sor, hogy elmesélje történetét:

Férjemmel már első gyermekünk, Bence fogantatása előtt is tudtuk, hogy mindenképpen szeretnénk, ha nem csak egy gyermekünk születne. Mindketten személyes tapasztalatból tudjuk, hogy nincs is jobb egy testvérnél.
Kisfiúnk születése után nyolc-tíz hónappal (nagyjából akkortól, amikor elkezdünk járni a Spirituális baba-mama klubba Veronikáékhoz) egyre gyakrabban fogott el az érzés, hogy itt lenne az ideje a következő gyermekáldásnak, azonban különböző rajtunk kívülálló okok miatt halasztani kényszerültünk a következő gyermek vállalását.
Idén tavasszal egy klubfoglalkozás alkalmával megtudtam, hogy még két lélek vár hozzánk leszületésre, egyikük még idén szeretne megszületni, de legkésőbb 2012. elején. Elmeséltem Veronikának, hogy egyre többször érzem, hogy itt az ideje a kistestvér megfoganásának, és nem kell törődnöm az érkezését akadályozó tényezőkkel, hiszen azok megoldására lesz még kilenc hónapunk. Miután a férjemnek is elmeséltem, hogy a baba már nem szeretne tovább várni, eldöntöttük, hogy szabad utat kap, szeretettel várjuk. Négy héttel később boldogan mondtam el a nagy hír Veronikáéknak: December végére érkezik második gyermekünk! Most a 21. hétben tartunk, azóta is járunk a klubba, és már sok más számunkra fontos dolgot is megtudtunk magzatunktól/magzatunkról, boldogok vagyunk, hogy már spirituálisan is egyre felkészültebben várhatjuk második gyermekünk születését. Végezetül még annyit osztanék meg Veletek, hogy ugyan még csak a várandósságom félidejénél járunk, de magzatunknak igaza volt, azok a tényezők, melyek miatt fenntartásaink voltak az újbóli gyermekvállalással kapcsolatban, mára már megoldódtak…

Már több hónapja jártunk a Spirituális baba-mama klubba, mikor az egyik foglalkozás alkalmával arról beszéltünk, hogy a leszületésre váró lelkek néhány esetben elárulják, hogyan szeretnék, hogy szólítsuk őket. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy elárulja a születendő gyermek nemét, a kettő dolog nem azonos.
Ugyan a mi kisbabánk ekkor már megfogant, megkérdeztem Istvánt és Veronikát, megkérdezhetnénk-e őt is, hátha ad még rá választ. István erre azonnal csak ennyit mondott: Ádám. Hihetetlen élmény volt, ugyanis két nappal a kérdésem előtt épp egy bevásárlása indulva egyszer csak hirtelen, magam sem tudtam, miért, azzal a kérdéssel fordultam a férjemhez, mit szólna, ha Ádámnak hívnánk a kis pocaklakónkat. Férjem meg is lepődött a kérdésemen, mert neki mindig is tetszett az Ádám név, azonban én korábban, első gyermekünk névválasztásakor is elvetettem ezt a lehetőséget. Második gyermekünk azonban tudatta velem, hogy ezt a nevet szeretné választani. Még nem tudjuk születendő gyermekünk nemét, nem is szeretnénk megkérdezni a vizsgálatokon sem, megvárjuk a születését, várva addig is további kéréseit, kívánságait.

Szabó-Gabara Kriszta, Pécs

Te is szeretnél babát?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése