2012. 01. 15.

Pályaválasztási útmutató


8/9.
1999.
Gondoltam, hogy sok mindenre jó lesz, ha látók segítik az életemet, illetve sok mindent meg tudok az életemmel kapcsolatban. De arra nem gondoltam még kamasz fejjel, hogy a pályámat is befolyásolja ez. Már heti két alkalommal jöttünk össze a házunkban volt, hogy 20-25 fő is eljött. Annyi minden érdekelt az életemmel kapcsolatban, így szegény látókat felváltva kérdezgettem, nehogy elegük legyen. Egyik beszélgetés kapcsán kilyukadtunk a tovább tanulás témájához. Kiderült, hogy a pszichológiához hasonló, emberekkel foglalkozó szakmát kellene választanom, mert az lenne számomra az ideális, lelkem erre vágyik. Nagyon megörültem ennek a hírnek, mert akkoriban még csak találgattam merre, hova kellene egy év múlva felvételiznem.

Később pedig tudatosan kerestem ezt az irányt, így rá is bukkantam a szociális munkás szakra. Le nem írható jó érzés, hogy azt választottam, amit elterveztem magamnak megszületésem előtt a hálótervemben. Azért megkísérlem leírni: tökéletesen a helyemen vagyok, nem húz máshova a szívem, boldog vagyok benne, azzal foglalkozom, amihez elhivatottságot érzek stb.

Ezért csak ajánlani tudom másoknak is ezt az érzést. Keressétek meg a helyeteket, a hivatásotokat a világban!

Mára már én is segítséget nyújthatok ebben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése